2017.09.14. 14:48, eke2015
A komposzt fogalma:
· A komposzt olyan szerves trágya, amely szilárd és folyékony szerves hulladék anyagokból, továbbá célszerűség szerint hozzájuk kevert ásványi anyagokból, lebomlási folyamatok útján alakul ki.
· A komposzt tulajdonképpen „mesterséges” humusz. Sötétbarna színű, erdei talajra emlékeztető szagú, a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmazó, földszerű anyag.
Műtrágya vagy komposzt?
n Napjainkban olyannyira elterjedt a műtrágya használata, hogy a földjeink minősége fokozatosan leromlott, lecsökkent a szervesanyag tartalmuk.
n Mindazok a tápanyagok, amelyeket a növények gyökerei nem tudtak rövid idő alatt felvenni, a lehulló csapadékkal bemosódtak a talaj mélyebb rétegeibe. A komposztálás során keletkező humuszanyagokban a tápanyagok kötött formában vannak jelen, amelyeket a növények folyamatosan tudnak felvenni.
A komposztálás előnyei:
n A hulladék rövid úton a saját komposzthallomra juttatható, és a kész komposztot sem kell messzire vinnünk.
n Nincs szükség drága berendezésekre – legtöbbször a már meglévő kerti szerszámok is elegendőek.
n Kevesebb boltba vett trágyát, talajjavító anyagot és tőzeget kell felhasználnunk.
n A hobbikertész azzal, hogy maga végzi a komposztálást, a megfelelő hulladékok kiválasztásával kedvezően befolyásolhatja a komposzt minőségét.
n Sok kerti és konyhai hulladék komoly műszaki és anyagi ráfordítás nélkül, környezetbarát módon a saját kertünkben komposzttá alakítható
A komposzt talajra való hatása:
n Javítja a talaj szerkezetét, és így biztosítja a levegőzést
n Sötét színe miatt gyorsabb a talaj felmelegedése
n A benne lévő humuszanyagok vagy tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy azt a növények könnyen fel tudják venni
n A talajnak javítja a vízmegkötő képességet (tehát javul a vízháztartása)
n Nő a talaj biológiai aktivitása
Mi kerülhet bele a komposztba:
A konyhából és a háztartásból:
n A zöldségtisztítás hulladékai: - krumpli-és gyümölcshéj, káposzta és salátalevél, a tojáshéj, kávé és a teazacc, elhervadt virág, a szobanövények elhervadt levelei, a fahamu, faforgács, a növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, toll, szőr, a természetes alapanyagok, gyapjú, pamut, lenvászon maradék stb.
n A déligyümölcsöket:
A déligyümölcsöket gyakran rothadásgátló anyagokkal kezelik, ezért célszerű ezeket jó alaposan megmosni vagy hagyjuk ki a komposztból!
A kertből:
Kerti gyomok lehetőleg virágzás előtt, a lomb, tűlevél szalma az összeaprított ágak, gallyak, az elszáradt egynyári virágok, palánták, lehullott gyümölcsök stb.
n A füvet:
Nagyobb mennyiségben előbb szárítsuk meg, nehogy összetapadva rothadni kezdjen.
n Az örökzöldek:
Az örökzöldek egyes fajtáit csak szárítva lehet komposztálni.
Mi nem kerülhet bele a komposztba?
n Fémet, üveget, műanyagot ne tegyünk a komposztálóba. Nem javasolt a húsfélék és a zsiradékok felhasználása. A csontok nagyon nehezen bomlanak, ráadásul a legyek is nagyon kedvelik őket, kellemetlen szagokat is áraszthatnak.
n . A húsevő állatoktól származó almot sem szabad komposztálni a fertőzőveszély miatt.
n Az utak mentén a nagy autóforgalom miatt, szennyezett lehet a növényzet, ezért az itt lekaszált füvet vagy más növényi maradványt ne tegyünk a komposztba.
n A beteg növényeket sem célszerű bele tenni a komposztba, de azért vannak kivételek (Beteg növények esetében szakemberhez kell fordulni!)
A komposztálás fázisai:
A komposzt érése során különböző fázisokat figyelhetünk meg, amelyeket - leginkább a hőmérséklet változása alapján - négy fő szakaszra különíthetünk el:
1. bevezető szakasz
2. hőszakasz
3. közepes hőmérsékletű szakasz
4. kihűlési (érési) szakasz.
E négy szakasz hosszát elsősorban a komposztálás intenzitása és az átforgatások száma határozza meg.
A komposztképződés és befolyásoló tényezői:
n Oxigénszükséglet:
A komposztálásnál mindent el kell követnünk, hogy jó oxigénellátást biztosítsunk.
A mikroorganizmusok két féle módon tudják az oxigént felvenni:
- a levegő oxigénjéből és a szerves vegyületek oxigénjéből vonják el.
Ha a nyers komposzt levegőztetése nem megfelelő, akkor nem kívánatos anaerob baktériumok szaporodnak el benne, ennek következtében a komposzt bűzlő, rothadó anyaggá válik.
A jó szellőzés érdekében a komposztot soha nem szabad gödörbe rakni.
n Nedvességtartalom:
A komposztálás során a víz is igen fontos tényező Ha nagy a nedvességtartalma a komposztnak akkor a víz kiszorítja a levegőt, és nem lesz elegendő oxigén a rendszerben. Ha kevés a nedvesség, akkor a mikroorganizmusok szaporodása megáll (ez a lebomlás leállását jelenti
n Szén / Nitrogén arány:
n A mikroorganizmusok normális életműködéséhez megfelelő mennyiségű szénre és nitrogénre van szűkség. Az optimális szén/nitrogén arány 25-30:1. Ha sok a széntartalom akkor a komposztálási folyamat lelassul, ha a nitrogénből van több az optimálisnál, akkor ammónia keletkezik.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
