eke2015
eke2015
Fejléc

Előre is köszönjük, hogy pár percet szánsz segítségre, adód 1%-a sokat jelent.

Adj, azért hogy mi is segíthessünk.

 

1%-os nyilatkozat itt tölthető le.

Az EKE adószáma:18730142-1-02 

EKE bakszámlaszám: 11731025-20001405-00000000 /OTP Bank/ Elérhetőségünk: eke.eke2015.gmail.com +36/20/433-6332

https://www.facebook.com/groups/eke2015

 

 

 
Menü
 
Kapcsolat
 
Társalgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Támogatás az EKE-től
 
Segítség az EKE-nek
 
Partnereink
 
Toborzás
 
Média
 
Linkek
 
Pályázatok
 
BLOG EKE

Komposztálásról bővebben

2017.09.14. 14:48, eke2015
Komposztálás és előnyei

A komposzt fogalma:

komposztáló

·        A komposzt olyan szerves trágya, amely szilárd és folyékony szerves hulladék anyagokból, továbbá célszerűség szerint hozzájuk kevert ásványi anyagokból, lebomlási folyamatok útján alakul ki.

·        A komposzt tulajdonképpen „mesterséges” humusz. Sötétbarna színű, erdei talajra emlékeztető szagú, a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmazó, földszerű anyag.

 

Műtrágya vagy komposzt?

Napjainkban olyannyira elterjedt a műtrágya használata, hogy a földjeink minősége fokozatosan leromlott, lecsökkent a szervesanyag tartalmuk.

Mindazok a tápanyagok, amelyeket a növények gyökerei nem tudtak rövid idő alatt felvenni, a lehulló csapadékkal bemosódtak a talaj mélyebb rétegeibe. A komposztálás során keletkező humuszanyagokban a tápanyagok kötött formában vannak jelen, amelyeket a növények folyamatosan tudnak felvenni.

A komposztálás előnyei:

A hulladék rövid úton a saját komposzthallomra juttatható, és a kész komposztot sem kell messzire vinnünk.

Nincs szükség drága berendezésekre – legtöbbször a már meglévő kerti szerszámok is elegendőek.

Kevesebb boltba vett trágyát, talajjavító anyagot és tőzeget kell felhasználnunk.

A hobbikertész azzal, hogy maga végzi a komposztálást, a megfelelő hulladékok kiválasztásával kedvezően befolyásolhatja a komposzt minőségét.

Sok kerti és konyhai hulladék komoly műszaki és anyagi ráfordítás nélkül, környezetbarát módon a saját kertünkben komposzttá alakítható

A komposzt talajra való hatása:

Javítja a talaj szerkezetét, és így biztosítja a levegőzést

Sötét színe miatt gyorsabb a talaj felmelegedése

A benne lévő humuszanyagok vagy tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy azt a növények könnyen fel tudják venni

A talajnak javítja a vízmegkötő képességet (tehát javul a vízháztartása)

Nő a talaj biológiai aktivitása

Mi kerülhet bele a komposztba:

A konyhából és a háztartásból:

A zöldségtisztítás hulladékai: - krumpli-és gyümölcshéj, káposzta és salátalevél, a tojáshéj, kávé és a teazacc, elhervadt virág, a szobanövények elhervadt levelei, a fahamu, faforgács, a növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, toll, szőr, a természetes alapanyagok, gyapjú, pamut, lenvászon maradék stb.

A déligyümölcsöket:

 A déligyümölcsöket gyakran rothadásgátló anyagokkal kezelik, ezért célszerű ezeket jó alaposan megmosni vagy hagyjuk ki a komposztból!

A kertből:

 Kerti gyomok lehetőleg virágzás előtt, a lomb, tűlevél szalma az összeaprított ágak, gallyak, az elszáradt egynyári virágok, palánták, lehullott gyümölcsök stb.

A füvet:

Nagyobb mennyiségben előbb szárítsuk meg, nehogy összetapadva rothadni kezdjen.

Az örökzöldek:

   Az örökzöldek egyes fajtáit csak szárítva lehet komposztálni.

Mi nem kerülhet bele a komposztba?

Mi kerülhet a komposztba? EKE Pécs

Fémet, üveget, műanyagot ne tegyünk a komposztálóba. Nem javasolt a húsfélék és a zsiradékok felhasználása. A csontok nagyon nehezen bomlanak, ráadásul a legyek is nagyon kedvelik őket, kellemetlen szagokat is áraszthatnak.

. A húsevő állatoktól származó almot sem szabad komposztálni a fertőzőveszély miatt.

Az utak mentén a nagy autóforgalom miatt, szennyezett lehet a növényzet, ezért az itt lekaszált füvet vagy más növényi maradványt ne tegyünk a komposztba.

A beteg növényeket sem célszerű bele tenni a komposztba, de azért vannak kivételek (Beteg növények esetében szakemberhez kell fordulni!)

 

A komposztálás fázisai:

komposzt érése során különböző fázisokat figyelhetünk meg, amelyeket - leginkább a hőmérséklet változása alapján - négy fő szakaszra különíthetünk el:

1.   bevezető szakasz

2.   hőszakasz

3.   közepes hőmérsékletű szakasz

4.   kihűlési (érési) szakasz.

E négy szakasz hosszát elsősorban a komposztálás intenzitása és az átforgatások száma határozza meg.

 

A komposztképződés és befolyásoló tényezői:

Oxigénszükséglet:

A komposztálásnál mindent el kell követnünk, hogy jó oxigénellátást biztosítsunk.

A mikroorganizmusok két féle módon tudják az oxigént felvenni:

      - a levegő oxigénjéből és a szerves vegyületek oxigénjéből vonják el.

 Ha a nyers komposzt levegőztetése nem megfelelő, akkor nem kívánatos anaerob baktériumok szaporodnak el benne, ennek következtében a komposzt bűzlő, rothadó anyaggá válik.

A jó szellőzés érdekében a komposztot soha nem szabad gödörbe rakni.

 

Nedvességtartalom:

    A komposztálás során a víz is igen fontos tényező Ha nagy a nedvességtartalma a komposztnak akkor a víz kiszorítja a levegőt, és nem lesz elegendő oxigén a rendszerben. Ha kevés a nedvesség, akkor a mikroorganizmusok szaporodása megáll (ez a lebomlás leállását jelenti

Szén / Nitrogén arány:

A mikroorganizmusok normális életműködéséhez megfelelő mennyiségű szénre és nitrogénre van szűkség. Az optimális szén/nitrogén arány 25-30:1. Ha sok a széntartalom akkor a komposztálási folyamat lelassul, ha a nitrogénből van több az optimálisnál, akkor ammónia keletkezik.

 

 

 

 

 

 

A komposztálás lépései:

 

n  Gyűjtés 
Ahhoz, hogy igazán értékes komposztot kapjunk, gondosan meg kell válogatnunk a felhasznált hulladékokat. A gyűjtés során egy fedéllel ellátott tárolóedényt célszerű alkalmazni, amit minél gyakrabban ürítsünk a komposztálóedényünkbe

n  Aprítás

A gyorsabb, és hatékonyabb komposztálás érdekében célszerű a szerves hulladékokat aprítani. A fák, cserjék és a magas termetű évelők gondozása során keletkező növényi hulladékok sok helyet foglalnak. Ezeket könnyebb komposztálni, ha előbb felaprítjuk őket. Ezáltal jelentősen csökken a hulladék térfogata és így a helyigénye is, ráadásul a vágási vagy törési helyeken megnő a baktériumok támadási felülete, ami elősegíti a fás hulladékok korhadását. Ebből kisebb mennyiséget kerti ollóval is felapríthatunk, ha pedig sok van belőle, aprítógéppel végezhetjük el a munkát.

n  Komposztedény feltöltése

A komposzt legalsó rétege különösen védtelen a rothadással szemben, hiszen az alapra nehezedik a fölhalmozott összes hulladék súlya, így innen egyre jobban kiszorul a levegő. Ezért a legalsó réteget durva, szilárd szerkezetű anyagból, például kéreg- és fatörmelékből kell kialakítani. A komposztedény feltöltése során nagy hangsúlyt kell fektetni az egyensúlyteremtésre. Annak érdekében, hogy a keverék összetétele kedvező legyen, nekünk kell megteremtenünk az egyensúlyt, például úgy, félreteszünk némi szalma-, kéreg- vagy faszecskát, melyet később szükség szerint felhasználhatunk.

n  Keverés 
Az egynemű kerti és konyhai hulladék minden esetben nehezen komposztálható. Ha keverés nélkül, vastag rétegben felhalmozzuk, alig fog korhadni. A hulladék keverése ezért a gyors, problémamentes korhadás előfeltétele. A tápanyagban gazdag nedves és lágy hulladékokat, például zöldségmaradékokat és a friss füvet mindig tápanyagban szegény, száraz és szilárd szerkezetű anyagokat kell keverni. A kerti hulladékok közül erre a célra a lomb, az évelők elfásodott szára, a felaprított ágak és gallyak, valamint a durva, átszitált komposztmaradékok alkalmasak. A hulladéknak legalább az egyharmada ezekből a komposztot szellőztető, stabil szerkezetű anyagokból kell, hogy álljon.

n  Trágyázás komposzttal:

A komposztban sok szerves anyag (humusz), mész és a növények fejlődése szempontjából fontos tápanyag található. A komposzt magas tápanyagtartalma a felhasználható mennyiséget is korlátozza, mind a talajjavítás, mind a virágföld előállítása során.

n  Talajgondozás komposzttal:

o   A talaj tulajdonságainak komposzttal való javítása a talaj termékenységének növekedéséhez vezet.

o   A talaj nem csupán tápanyagokat tartalmaz, hanem –főleg friss állapotában- jelentős mennyiségű, élő szervezetekkel telített szerves anyagot is. A komposzttal tehát több hasznos mikroorganizmus is a talajba kerül, a szerves összetevők pedig a már a talajban található élőlényeknek kínálnak további táplálékot. Ezek együttesen jelentősen fokozzák a talaj biológiai aktivitását.

 

Mikor és hova kerüljön a komposzt?

 

Elvileg a komposzt a kertnek csaknem valamennyi ágyra és zöldfelületre kijuttatható. Ezért a szokásostól eltérően nem csak a zöldségágyakra juttathatunk belőle, hanem vékony rétegben az évelők, nyári virágok, gyümölcs- és díszfák és a cserjék tövébe, valamint a gyepre is. Ha az egyes területek igényét szem előtt tartva hordjuk szét a komposztot, akkor elkerülhető a kerti talaj tápanyagtartalmának komposzt-túladagolás miatt feldúsulása. A komposztot a trágyához hasonlóan csak a vegetációs időszakban, vagyis tavasztól nyárig adagoljuk.

A komposzt jótékony hatása:

Komposztálás szerves hulladék körfolyamata.

n  Aki komposztál, az jelentősen hozzájárul az értékes „szerveshulladék” felhasználásához, valamint a hulladéklerakókba kerülő szervesanyagok csökkentéséhez.

n  A komposztálás egyáltalán nem jár sok munkával, az eredménye pedig –már ősidők óta- a komposzt: „a kert aranya”.

 

 

Forrás: Első pécsi és Mosolymanó Ökokör2013.

 

www.facebook.com/eke2015

 

www.eke2015.hu

 
 
idő
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Események
 
Hírek, cikkek
 
Pályázatok
 
Munkáink
 
számláló
Indulás: 2015-12-10
 
Blog
Friss bejegyzések
2018.01.16. 10:32
2017.09.14. 14:48
2017.09.14. 14:00
2017.05.01. 17:25
2016.12.10. 13:22
2016.12.01. 13:20
2016.10.07. 22:11
2016.09.20. 08:39
2016.08.04. 07:50
2016.06.17. 21:49
2016.05.25. 12:58
2016.04.30. 19:22
2016.04.10. 21:26
2016.03.25. 11:10
2016.03.07. 08:58
2016.03.03. 19:18
2016.02.14. 21:37
Friss hozzászólások
 
Naptárt
2018. Január
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 

EKE bakszámlaszám:

11731025-20001405-00000000 /OTP Bank/

Elérhetőségünk:

eke.eke2015.gmail.com

+36/20/433-6332

Follow Erika's board Egészségünkért & Környezetünkért Egyesület on Pinterest.

google-site-verification: googleecae534b01ad3d2f.html