Adom�nyszervez�si �tmutat� kisebb szervezeteknek (Aj�nl�)

Az Intrac egy nemzetk�zi civil tr�ning �s kutat� k�zpont. Honlapjukon (intrac.org) �rdekes kutat�sokon kiv�l tal�lhatunk egy teljes adom�nyszervez�si �tmutat�t, kis  �s diaszp�ra civil szervezetek r�sz�re. Ebb�l megtudhat� minden fontos tudnival� az adom�nyszervez�sr�l az alapelvekt�l, a holisztikus gondolkod�st�l kezdve a gyakorlati teend�kig. A k�nyv mind�ssze 11 oldal, de alaposan �ttekinti a kezdeti l�p�seket, a strat�giatervez�st, az adom�nyszervez�s hely�t a szervezetben, a strat�gia implement�l�s�t �s ellen�rz�s�t.  A leg�rdekesebb az �t “I”:

1. Identify – azaz azonositsd be a potenci�lis t�mogat�idat, ak�r mag�nszem�lyek, ak�r c�gek, ak�r alapitv�nyok.�pits ki vel�k kapcsolatot, majd k�rj t�l�k t�mogat�st.

2. Inform – azaz inform�ld a t�mogat�idat rendszeresen a szervezet aktu�lis eredm�nyeir�l, sikereir�l, programjair�l.

3. Interested – azaz �rdekl�dj, gy�jts �tleteket, visszajelz�seket a t�mogat�idt�l. Ezzel javithatod a vel�k val� kommunik�ci�dat, �rezhetik, hogy �rt�keled �ket �s bevonod �ket a munk�ba, valamint hossz�t�v� elk�telez�d�st alakithatsz ki benn�k a szervezet c�ljai�rt. �s nem utols� sorban, val�ban tudj�k segiteni a munk�dat!

4. Involve – azaz vond be �ket! Hivd meg a t�mogat�idat rendezv�nyekre, k�rd �ket, hogy l�togass�k meg a projekteket, legyenek h�zigazd�i szervezeti rendezv�nyeknek.

5. Investment – azaz fektess be! K�lts a t�mogat�idra, a vel�k val� min�s�gi kommunik�ci�ra �s a fundraisereidre. A befektet�sek hossz�t�v� hasznot hoznak a szervezetnek, f�leg ha el�rik c�ljukat �s a t�mogat�id �rzik, hogy t�r�dsz vel�k.

A tooklit let�lthet� innen. Mind�ssze 11 oldal, egyszer�en �s �rthet�en megfogalmazza a fundaising alapjait kis szervezetek sz�m�ra. K�sz�nj�k Intrac!

Online adom�nyszervez�si trendek 2. r�sz

Ebben a r�szben tekints�nk kicsit k�rbe, mit csin�lnak a k�l�nb�z� civil �gyeket felkarol� szervezetek jobban, mint m�sok? K�nnyebb adom�nyokat gy�jteni az emberi jogok�rt k�zdve? T�bb embert fogunk mobiliz�lni a k�rnyezetv�delem �rdek�ben? Gyakrabban kommunik�lnak az eg�szs�g�gyben tev�kenyked� civilek? N�zz�k meg, hogy az M+R kutat�i milyen k�l�nbs�geket tal�ltak a szervezetek k�z�tt.

K�rnyezetv�delem: ezek a szervezetek tudt�k mind k�z�l a legnagyobb m�rt�kben n�velni az email c�mlist�jukat (32%), illetve az online adom�nyok sz�m�t (28%). Emellett az egyetlen szektor, amelyik t�bb emailt k�ld�tt mobiliz�l�si, mint adom�nygy�jt�si c�llal.

Eg�szs�g: ezek a szervezetek nem koncentr�ltak az emailen kereszt�l t�rt�n� adom�nygy�jt�sre, nem csak, hogy a legkevesebb ilyen emailt k�ldt�k (feliratkoz�nk�nt 12 fundraising email egy �vben az �tlag huszonkett�h�z k�pest), de csup�n 1%-a a teljes online bev�teleiknek gener�l�dott emailekb�l az �tlag 22%-hoz k�pest.

Emberi jogok: l�that�an ezek a szervezetek is kezdenek felz�rk�zni a t�bbi ter�let civiljeihez, az ut�bbi id�szakban 24%-os n�veked�st �rtek el az online bev�telek ter�n. Ugyanakkor a sikeress�g�k a f� indik�torok ter�n ezzel egy�tt is csak a k�z�pmez�ny megk�zel�t�s�re volt el�g.

�hez�s/szeg�nys�g: ezek a szervezetek �rt�k el messze a legmagasabb ar�nyt a honlap l�togat�k adom�nyoz�v� v�l�sa szempontj�b�l. Nincs m�g egy ter�let, amelyik ak�r csak megk�zel�teni tudta az eredm�ny�ket (3,6%), �tlagosan a civil szervezetek honlapl�togat�inak csup�n 0,8%-a v�lik azon kereszt�l adom�nyoz�v�.

Vadvil�g/�llatv�delem: n�luk a legt�bb ter�leten nem l�tunk kiemelked�, vagy az �tlagn�l j�val alacsonyabb mutat�kat. Az egyetlen kiv�tel a k�z�ss�gi oldalakon val� aktivit�s, a Facebookon 1.8, a Twitteren 8.6 poszt/nap, ahogy az M+R fogalmaz, a t�bbi szervezet k�zt igazi ,,social animals”…

M�v�szet: am�g az �tlagos email megnyit�si ar�ny a m�s ter�leten tev�kenyked�kn�l 14%, addig ez a m�v�szeti szervezetekn�l 20%, ami azt jelzi, hogy igen elk�telezett b�zissal rendelkeznek. Ez az elk�telezetts�g szint�n megmutatkozik az emailekb�l t�rt�n� �tkattint�si ar�nyn�l, ami az �tlag 0.48%-hoz k�pest 0.7%. Minden kik�ld�tt 1000 email 141 doll�r bev�telt gener�l a szervezetnek, ami elk�peszt� k�l�nbs�g a m�s civilek �ltal el�rt 40 doll�ros �tlaghoz k�pest.

Fontos, hogy a fenti mutat�k eset�ben sem l�tezik egy amolyan ,,norm�lis” �rt�k, a legfontosabb viszony�t�si pont mindig a mi saj�t szervezet�nk. Ne csak a hasonl�s�gokat keress�k m�s szervezetekkel, de figyelj�nk a k�l�nbs�gekre is. A m�v�szeti projektekre t�bbnyire id�sebbek �s magas kereset�ek adom�nyoznak, de el�fordulhat, hogy mi a fiatal graffiti m�v�szeket karoltuk fel, ebben az esetben f�l�sleges magunkat az el�bbi m�rc�vel m�rn�nk. Ha egy, az �hez�kkel foglalkoz�, nemzetk�zi civil szervezet helysz�ni k�psorozaton mutatja be a gyerekszeg�nys�g elkeser�t� val�s�g�t, akkor a l�tv�ny hat�s�ra sok honlapl�togat� azonnal t�mogat� lesz. Ez a felismer�s seg�thet, hogy saj�t szervezet�nk megjelen�si fel�leteire is m�s szemmel n�zz�nk, de nem jelenti azt, hogy nem alkalmazhatunk adott esetben teljesen m�s m�dszereket, indik�torokat stb.

Nem sz�m�t milyen ter�leten tev�kenyked�nk, sem az, hogy nemzetk�zi, vagy helyi szinten, a l�nyeg, hogy ne csak a sz�mokat n�zz�k, hanem pr�b�ljunk r�j�nni mit jelentenek �s hogyan v�lhatnak a szervezet�nk haszn�ra.

A  sorozat az M+R nonprofit piackutat�si anyagaib�l sz�rmazik

Forr�s: nonprofitconsultancy