eke2015
eke2015
Fejléc

Előre is köszönjük, hogy pár percet szánsz segítségre, adód 1%-a sokat jelent.

Adj, azért hogy mi is segíthessünk.

 

1%-os nyilatkozat itt tölthető le.

Az EKE adószáma:18730142-1-02 

EKE bakszámlaszám: 11731025-20001405-00000000 /OTP Bank/ Elérhetőségünk: eke.eke2015.gmail.com +36/20/433-6332

https://www.facebook.com/groups/eke2015

 

 

 
Menü
 
Kapcsolat
 
Társalgó
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Támogatás az EKE-től
 
Segítség az EKE-nek
 
Partnereink
 
Toborzás
 
Média
 
Linkek
 
Pályázatok
 
BLOG EKE

Komposztálás ismertetése

2017.09.14. 14:00, eke2015
Komposzt készítés

Komposztálás ismertetése:

komposztáló

RÖVID JELLEMZÉS

A komposztálás során tulajdonképpen egy természetes körfolyamatot utánozunk. A folyamat során szerves (főleg növényi) hulladékból a növények számára felvehető tápanyagokat tartalmazó, magas humusztartalmú komposzt keletkezik.

 

SZERVES HULLADÉKOK ÉS A KOMPOSZT

Komposztálás szerves hulladék körfolyamata.

Komposztnak nevezzük azt a morzsalékos, sötétbarna színű földszerű, magas szerves anyag tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások mellett (oxigén, nedvességtartalom). Talajjavításra, tápanyag-utánpótlásra közvetlenül felhasználható.

A komposztálás tulajdonképpen természetes folyamat, melynek során a szerves anyagok különböző mikroorganizmusok (elsősorban gombák és baktériumok) segítségével tápanyagokban gazdag talaj-utánpótlássá, azaz humusszá alakulnak. Ahogyan az erdőben lehullott falevél, kidőlt fa vagy a fészekből kiesett tojáshéj idővel visszakerül a körfolyamatokba, úgy az általunk otthon "előállított" gyümölcshéj, összegereblyézett falevél, használt gyufa is visszatalálhat a természetbe.

 

Komposztálni bármely kertben, hétvégi telken lehet. Nem kell hozzá se drága berendezés, se hosszú órák sokasága, elegendő egy félreeső hely és egy kis odafigyelés. A városok lakótelepi lakói viszont nem komposztálhatnak az erkélyükön, ezért az általuk termelt szerves hulladék vagy a kommunális hulladéklerakóra vagy égetőbe kerül. A lerakókon a szerves anyag bomlásnak indul, melynek során különböző gázok (elsősorban metán) keletkeznek. A felszabaduló metánt lehet hasznosítani, ennek bevezetése több helyütt is megvalósulóban.

 Az égetők nem örülnek a sok szerves anyagot tartalmazó hulladéknak, mert ezek - magas víztartalmuk miatt - rontják az égés hatásfokát.

Fontos lenne tehát, ha mindenhol meg tudnánk oldani a szerves anyagok különgyűjtését. Ez valószínűleg egy komposztüzem és zárt konténerek kihelyezésével működne is - igaz, ezeket a gyűjtőket - a gyors bomlás miatt- gyakrabban kellene üríteni.

 

Hogyan komposztáljunk?

A komposztáláshoz félreeső, árnyékos helyre van szükség. Ha találunk ilyet a kertben, telepítsünk oda egy levegősen rakott komposztkeretet, melybe időről-időre beleönthetjük a konyhából és ház környékéről származó szerves hulladékokat.

Tulajdonképpen a legtöbb növényi eredetű hulladékot komposztálhatjuk. Ezek például lehetnek: zöldség- és gyümölcsmaradékok, kávézacc, teafű, virág, fű, falevél és ág, fahamu, festetlen papírszalvéta és törlőkendő (nem sok). Ezen kívül kisebb mennyiségben tojáshéj is belekeverhető.

Amit viszont tilos a komposztba dobni: beteg növényi maradvány, indás vagy futónövények szára, tarack, citrusfélék - pl. narancs, citrom - héja (mert ezeket tartósító- majd érlelőszerekkel kezelik), gesztenye/dió/tölgy/platán levele (ez utóbbiak nehezen bomlanak, velük mérgező anyagok kerülhetnek a komposztba), főtt étel (legfeljebb csak kis mennyiségben, de hús semmiképp sem).

 

Az érési folyamat szempontjából fontos mindezen anyagok rétegezettsége:

·         alul szálas, laza hulladék legyen (pl. ágdarabok),

·         majd jöhet vegyesen a kerti (40%) és háztartási (60%) maradvány.

A nyersanyagok egy része komposztálás előtt valamilyen előkezelést igényel, ilyen az őrlés, aprítás, préselés. A jobb komposztminőség, ill. a biztonságosabb érés miatt sokszor adalékanyag (pl. agyagőrlemény, agyagos talaj, kőzetliszt, mész) felhasználására van szükség. Ezekkel javulhat a komposzt ásványi anyag tartalma, az érés során csökkenthető a tápanyagveszteség.

 

A komposztálás szakaszai

komposzt érése során különböző fázisokat figyelhetünk meg, amelyeket - leginkább a hőmérséklet változása alapján - négy fő szakaszra különíthetünk el:

1.    bevezető szakasz

2.    hőszakasz

3.    közepes hőmérsékletű szakasz

4.    kihűlési (érési) szakasz.

 

E négy szakasz hosszát elsősorban a komposztálás intenzitása és az átforgatások száma határozza meg.

 

Az első, egyébként elég rövid szakasz a mikroorganizmusok (gombák, baktériumok és sugárgombák) felszaporodásával kezdődik. (Ez utóbbiak különleges csoportot képviselnek: fejlettségük szerint a baktériumok és a gombák között foglalnak helyet, és mivel antibiotikumokat termelnek, igen fontosak a komposzt fertőtlenítésében.) Ilyenkor a halomban mérhető hőmérséklet 40 C körüli, mely ideális "munkahelyi környezetet" jelent a komposztáló élőlények számára. Ebben a szakaszban megindul a könnyebben bomló anyagok (fehérjék, szénhidrátok) átalakulása.

 

második szakasz a hőmérséklet emelkedésével kezdődik. Az előző szakasz mikroorganizmusai elpusztulnak, helyettük a hőkedvelő (termofil) és a hőtűrő (termotoleráns) fajok kerülnek előtérbe: 50 C felett először a hőkedvelő gombák, 65 C felett pedig a spóraképző baktériumok száma növekszik. Itt a nehezen bomló anyagok (pl. cellulóz) bontása is megkezdődik.

 

harmadik szakasz az átalakulásé, a hőmérséklet 45 C körüli: a könnyen bomló szénhidrátok és fehérjék mellett a cellulóz és a lignin bomlása is befejeződik.

 

negyedik az érés fázisa: a hőmérséklet tovább csökken, míg végül eléri a környezetét. A halom benépesül talajlakó állatokkal (giliszták, százlábúak, pókszabásúak, csigák, stb.), amelyek a nagyobb szerves anyag felaprításával foglalatoskodnak. A komposzthalom egyébként számos élőlényt vonz, akár mint lakhely, akár mint "étkezde". A benne lakók hozzájárulnak az átalakítási folyamathoz, a "menzások" pedig, mint pl. a rovarevő madarak, hüllők nem csak a komposztládát látogatják, de egyúttal a környező gyümölcsfákat, veteményeseket is megszabadítják a kártevőktől.

 

A komposztálás során gondoskodni kell arról, hogy a lebontó szervezetek jól érezzék magukat, ellenkező esetben hamar eltűnnek a helyszínről.. Hogy ezt megelőzzük, megfelelő körülményeket kell számukra biztosítani:

Mi kerülhet a komposztba? EKE Pécs

- Az alapanyagok (teafű, falevél, stb.) összeállításánál fontos a megfelelő szén/nitrogén arány (30:1) biztosítása. Ha túl sok a szén, a folyamat csak nagyon lassan - ha a felesleges szén CO2 formájában eltávozott - indul be. Ellenkező esetben, a felesleges nitrogén ammónia formájában jut a levegőbe. Minél öregebb, fásabb egy anyag, annál több szenet; minél frissebb, lédúsabb, zöldebb, annál több nitrogént tartalmaz.

- A komposztálás során a mikroorganizmusoknak megfelelő mennyiségű vízre is szükségük van. A kedvező nedvességtartalom 40-60 %: ha vízhiány lép fel, a spórás mikroorganizmusok eltűnnek (ilyenkor a komposzt szétesik a kezünkben), ha viszont túl magas a nedvességtartalom, rothadási folyamat indul meg (ilyenkor összenyomva víz folyik ki a komposztból).

- Ha a nyersanyag levegőtlenné válik (összeáll), elszaporodnak benne az oxigénmentes (anaerob) környezetet igénylő baktériumok, és a komposzt rothadni kezd. Ezért az anyagnak olyan lazának kell lennie, olyan gyakran kell átforgatni, és annyi fanyesedéket kell tartalmaznia, hogy benne a levegőáramlás folyamatos legyen.

 

A komposztok felhasználása az érettségi fok alapján történik. A hulladék összetételétől függően 3-4 hónap után talajjavításra alkalmas anyagot kapunk, 6-8 hónap után pedig talajként felhasználható, érett komposztot állíthatunk elő. Ez utóbbit használhatjuk talajjavításra, fák telepítésekor ültető gödörbe helyezve, virágcserepekbe, balkonládákba, stb.

 

A komposztálás előnyei

- A keletkező humuszanyagok javítják a talaj szerkezetét, ezzel védik a talajt az eróziótól, javítják annak víz és hő háztartását.

- A komposzttrágyázás hatása sokkal tovább tart, mint minden más szerves trágya hatása.

- Ha a települési hulladékok szerves része komposztálásra kerül, a lerakókban végbemenő kémiai reakciók kedvezőbbé válnak, csökken a nehézfémek kioldhatósága és a "szemétbánya" gázkibocsátása (metán).

 

A jelenleg domináns intenzív mezőgazdálkodás számára azonban a komposzt alkalmazása nem eléggé "hatékony" megoldás. A nagyüzemi méretekben és óriási termésátlagokban gondolkodó mezőgazdaságnak műtrágyára van szüksége. A túlzott és nem megfelelően alkalmazott műtrágyázás sok környezeti problémát okozott és okoz mind a mai napig. (pl. talajsavanyodás, eutrofizáció).

FORRÁS: HuMuSz

 

Elérhetőségünk:

www.eke2015.hu

www.facebook.com/eke2015

 
 
idő
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Események
 
Hírek, cikkek
 
Pályázatok
 
Munkáink
 
számláló
Indulás: 2015-12-10
 
Blog
Friss bejegyzések
2018.01.16. 10:32
2017.09.14. 14:48
2017.09.14. 14:00
2017.05.01. 17:25
2016.12.10. 13:22
2016.12.01. 13:20
2016.10.07. 22:11
2016.09.20. 08:39
2016.08.04. 07:50
2016.06.17. 21:49
2016.05.25. 12:58
2016.04.30. 19:22
2016.04.10. 21:26
2016.03.25. 11:10
2016.03.07. 08:58
2016.03.03. 19:18
2016.02.14. 21:37
Friss hozzászólások
 
Naptárt
2018. Január
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 

EKE bakszámlaszám:

11731025-20001405-00000000 /OTP Bank/

Elérhetőségünk:

eke.eke2015.gmail.com

+36/20/433-6332

Follow Erika's board Egészségünkért & Környezetünkért Egyesület on Pinterest.

google-site-verification: googleecae534b01ad3d2f.html