A komposzt fogalma:

·        A komposzt olyan szerves tr�gya, amely szil�rd �s foly�kony szerves hullad�k anyagokb�l, tov�bb� c�lszer�s�g szerint hozz�juk kevert �sv�nyi anyagokb�l, leboml�si folyamatok �tj�n alakul ki.

·        A komposzt tulajdonk�ppen „mesters�ges” humusz. S�t�tbarna sz�n�, erdei talajra eml�keztet� szag�, a n�v�nyek sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen t�panyagokat tartalmaz�, f�ldszer� anyag.

M�tr�gya vagy komposzt?

n  Napjainkban olyannyira elterjedt a m�tr�gya haszn�lata, hogy a f�ldjeink min�s�ge fokozatosan leromlott, lecs�kkent a szervesanyag tartalmuk.

n  Mindazok a t�panyagok, amelyeket a n�v�nyek gy�kerei nem tudtak r�vid id� alatt felvenni, a lehull� csapad�kkal bemos�dtak a talaj m�lyebb r�tegeibe. A komposzt�l�s sor�n keletkez� humuszanyagokban a t�panyagok k�t�tt form�ban vannak jelen, amelyeket a n�v�nyek folyamatosan tudnak felvenni.

A komposzt�l�s el�nyei:

n  A hullad�k r�vid �ton a saj�t komposzthallomra juttathat�, �s a k�sz komposztot sem kell messzire vinn�nk.

n  Nincs sz�ks�g dr�ga berendez�sekre – legt�bbsz�r a m�r megl�v� kerti szersz�mok is elegend�ek.

n  Kevesebb boltba vett tr�gy�t, talajjav�t� anyagot �s t�zeget kell felhaszn�lnunk.

n  A hobbikert�sz azzal, hogy maga v�gzi a komposzt�l�st, a megfelel� hullad�kok kiv�laszt�s�val kedvez�en befoly�solhatja a komposzt min�s�g�t.

n  Sok kerti �s konyhai hullad�k komoly m�szaki �s anyagi r�ford�t�s n�lk�l, k�rnyezetbar�t m�don a saj�t kert�nkben komposztt� alak�that�

A komposzt talajra val� hat�sa:

n  Jav�tja a talaj szerkezet�t, �s �gy biztos�tja a leveg�z�st

n  S�t�t sz�ne miatt gyorsabb a talaj felmeleged�se

n  A benne l�v� humuszanyagok vagy t�panyagok olyan form�ban vannak jelen, hogy azt a n�v�nyek k�nnyen fel tudj�k venni

n  A talajnak jav�tja a v�zmegk�t� k�pess�get (teh�t javul a v�zh�ztart�sa)

n  N� a talaj biol�giai aktivit�sa

Mi ker�lhet bele a komposztba:

A konyh�b�l �s a h�ztart�sb�l:

n  A z�lds�gtiszt�t�s hullad�kai: - krumpli-�s gy�m�lcsh�j, k�poszta �s sal�talev�l, a toj�sh�j, k�v� �s a teazacc, elhervadt vir�g, a szoban�v�nyek elhervadt levelei, a fahamu, faforg�cs, a n�v�nyev� kis�llatok �r�l�ke a forg�csalommal egy�tt, toll, sz�r, a term�szetes alapanyagok, gyapj�, pamut, lenv�szon marad�k stb.

n  A d�ligy�m�lcs�ket:

 A d�ligy�m�lcs�ket gyakran rothad�sg�tl� anyagokkal kezelik, ez�rt c�lszer� ezeket j� alaposan megmosni vagy hagyjuk ki a komposztb�l!

A kertb�l:

 Kerti gyomok lehet�leg vir�gz�s el�tt, a lomb, t�lev�l szalma az �sszeapr�tott �gak, gallyak, az elsz�radt egyny�ri vir�gok, pal�nt�k, lehullott gy�m�lcs�k stb.

n  A f�vet:

Nagyobb mennyis�gben el�bb sz�r�tsuk meg, nehogy �sszetapadva rothadni kezdjen.

n  Az �r�kz�ldek:

   Az �r�kz�ldek egyes fajt�it csak sz�r�tva lehet komposzt�lni.

Mi nem ker�lhet bele a komposztba?

n  F�met, �veget, m�anyagot ne tegy�nk a komposzt�l�ba. Nem javasolt a h�sf�l�k �s a zsirad�kok felhaszn�l�sa. A csontok nagyon nehezen bomlanak, r�ad�sul a legyek is nagyon kedvelik �ket, kellemetlen szagokat is �raszthatnak.

n  . A h�sev� �llatokt�l sz�rmaz� almot sem szabad komposzt�lni a fert�z�vesz�ly miatt.

n  Az utak ment�n a nagy aut�forgalom miatt, szennyezett lehet a n�v�nyzet, ez�rt az itt lekasz�lt f�vet vagy m�s n�v�nyi maradv�nyt ne tegy�nk a komposztba.

n  A beteg n�v�nyeket sem c�lszer� bele tenni a komposztba, de az�rt vannak kiv�telek (Beteg n�v�nyek eset�ben szakemberhez kell fordulni!)

A komposzt�l�s f�zisai:

A komposzt �r�se sor�n k�l�nb�z� f�zisokat figyelhet�nk meg, amelyeket - legink�bb a h�m�rs�klet v�ltoz�sa alapj�n - n�gy f� szakaszra k�l�n�thet�nk el:

1.   bevezet� szakasz

2.   h�szakasz

3.   k�zepes h�m�rs�klet� szakasz

4.   kih�l�si (�r�si) szakasz.

E n�gy szakasz hossz�t els�sorban a komposzt�l�s intenzit�sa �s az �tforgat�sok sz�ma hat�rozza meg.

A komposztk�pz�d�s �s befoly�sol� t�nyez�i:

n  Oxig�nsz�ks�glet:

A komposzt�l�sn�l mindent el kell k�vetn�nk, hogy j� oxig�nell�t�st biztos�tsunk.

A mikroorganizmusok k�t f�le m�don tudj�k az oxig�nt felvenni:

      - a leveg� oxig�nj�b�l �s a szerves vegy�letek oxig�nj�b�l vonj�k el.

 Ha a nyers komposzt leveg�ztet�se nem megfelel�, akkor nem k�v�natos anaerob bakt�riumok szaporodnak el benne, ennek k�vetkezt�ben a komposzt b�zl�, rothad� anyagg� v�lik.

A j� szell�z�s �rdek�ben a komposztot soha nem szabad g�d�rbe rakni.

n  Nedvess�gtartalom:

    A komposzt�l�s sor�n a v�z is igen fontos t�nyez� Ha nagy a nedvess�gtartalma a komposztnak akkor a v�z kiszor�tja a leveg�t, �s nem lesz elegend� oxig�n a rendszerben. Ha kev�s a nedvess�g, akkor a mikroorganizmusok szaporod�sa meg�ll (ez a leboml�s le�ll�s�t jelenti

n  Sz�n / Nitrog�n ar�ny:

n  A mikroorganizmusok norm�lis �letm�k�d�s�hez megfelel� mennyis�g� sz�nre �s nitrog�nre van sz�ks�g. Az optim�lis sz�n/nitrog�n ar�ny 25-30:1. Ha sok a sz�ntartalom akkor a komposzt�l�si folyamat lelassul, ha a nitrog�nb�l van t�bb az optim�lisn�l, akkor amm�nia keletkezik.

A komposzt�l�s l�p�sei:

n  Gy�jt�s 
Ahhoz, hogy igaz�n �rt�kes komposztot kapjunk, gondosan meg kell v�logatnunk a felhaszn�lt hullad�kokat. A gy�jt�s sor�n egy fed�llel ell�tott t�rol�ed�nyt c�lszer� alkalmazni, amit min�l gyakrabban �r�ts�nk a komposzt�l�ed�ny�nkbe

n  Apr�t�s

A gyorsabb, �s hat�konyabb komposzt�l�s �rdek�ben c�lszer� a szerves hullad�kokat apr�tani. A f�k, cserj�k �s a magas termet� �vel�k gondoz�sa sor�n keletkez� n�v�nyi hullad�kok sok helyet foglalnak. Ezeket k�nnyebb komposzt�lni, ha el�bb felapr�tjuk �ket. Ez�ltal jelent�sen cs�kken a hullad�k t�rfogata �s �gy a helyig�nye is, r�ad�sul a v�g�si vagy t�r�si helyeken megn� a bakt�riumok t�mad�si fel�lete, ami el�seg�ti a f�s hullad�kok korhad�s�t. Ebb�l kisebb mennyis�get kerti oll�val is felapr�thatunk, ha pedig sok van bel�le, apr�t�g�ppel v�gezhetj�k el a munk�t.

n  Komposzted�ny felt�lt�se

A komposzt legals� r�tege k�l�n�sen v�dtelen a rothad�ssal szemben, hiszen az alapra nehezedik a f�lhalmozott �sszes hullad�k s�lya, �gy innen egyre jobban kiszorul a leveg�. Ez�rt a legals� r�teget durva, szil�rd szerkezet� anyagb�l, p�ld�ul k�reg- �s fat�rmel�kb�l kell kialak�tani. A komposzted�ny felt�lt�se sor�n nagy hangs�lyt kell fektetni az egyens�lyteremt�sre. Annak �rdek�ben, hogy a kever�k �sszet�tele kedvez� legyen, nek�nk kell megteremten�nk az egyens�lyt, p�ld�ul �gy, f�lretesz�nk n�mi szalma-, k�reg- vagy faszecsk�t, melyet k�s�bb sz�ks�g szerint felhaszn�lhatunk.

n  Kever�s 
Az egynem� kerti �s konyhai hullad�k minden esetben nehezen komposzt�lhat�. Ha kever�s n�lk�l, vastag r�tegben felhalmozzuk, alig fog korhadni. A hullad�k kever�se ez�rt a gyors, probl�mamentes korhad�s el�felt�tele. A t�panyagban gazdag nedves �s l�gy hullad�kokat, p�ld�ul z�lds�gmarad�kokat �s a friss f�vet mindig t�panyagban szeg�ny, sz�raz �s szil�rd szerkezet� anyagokat kell keverni. A kerti hullad�kok k�z�l erre a c�lra a lomb, az �vel�k elf�sodott sz�ra, a felapr�tott �gak �s gallyak, valamint a durva, �tszit�lt komposztmarad�kok alkalmasak. A hullad�knak legal�bb az egyharmada ezekb�l a komposztot szell�ztet�, stabil szerkezet� anyagokb�l kell, hogy �lljon.

n  Tr�gy�z�s komposzttal:

A komposztban sok szerves anyag (humusz), m�sz �s a n�v�nyek fejl�d�se szempontj�b�l fontos t�panyag tal�lhat�. A komposzt magas t�panyagtartalma a felhaszn�lhat� mennyis�get is korl�tozza, mind a talajjav�t�s, mind a vir�gf�ld el��ll�t�sa sor�n.

n  Talajgondoz�s komposzttal:

o   A talaj tulajdons�gainak komposzttal val� jav�t�sa a talaj term�kenys�g�nek n�veked�s�hez vezet.

o   A talaj nem csup�n t�panyagokat tartalmaz, hanem –f�leg friss �llapot�ban- jelent�s mennyis�g�, �l� szervezetekkel tel�tett szerves anyagot is. A komposzttal teh�t t�bb hasznos mikroorganizmus is a talajba ker�l, a szerves �sszetev�k pedig a m�r a talajban tal�lhat� �l�l�nyeknek k�n�lnak tov�bbi t�pl�l�kot. Ezek egy�ttesen jelent�sen fokozz�k a talaj biol�giai aktivit�s�t.

Mikor �s hova ker�lj�n a komposzt?

Elvileg a komposzt a kertnek csaknem valamennyi �gyra �s z�ldfel�letre kijuttathat�. Ez�rt a szok�sost�l elt�r�en nem csak a z�lds�g�gyakra juttathatunk bel�le, hanem v�kony r�tegben az �vel�k, ny�ri vir�gok, gy�m�lcs- �s d�szf�k �s a cserj�k t�v�be, valamint a gyepre is. Ha az egyes ter�letek ig�ny�t szem el�tt tartva hordjuk sz�t a komposztot, akkor elker�lhet� a kerti talaj t�panyagtartalm�nak komposzt-t�ladagol�s miatt feld�sul�sa. A komposztot a tr�gy�hoz hasonl�an csak a veget�ci�s id�szakban, vagyis tavaszt�l ny�rig adagoljuk.

A komposzt j�t�kony hat�sa:

n  Aki komposzt�l, az jelent�sen hozz�j�rul az �rt�kes „szerveshullad�k” felhaszn�l�s�hoz, valamint a hullad�klerak�kba ker�l� szervesanyagok cs�kkent�s�hez.

n  A komposzt�l�s egy�ltal�n nem j�r sok munk�val, az eredm�nye pedig –m�r �sid�k �ta- a komposzt: „a kert aranya”.

Forr�s: Els� p�csi �s Mosolyman� �kok�r2013.

www.facebook.com/eke2015

www.eke2015.hu